51. SZEDERLEVÉL (Hamvas / Erdei szeder)
- Latin név: Rubus caesius (hamvas szeder) és Rubus fruticosus (erdei szeder) (rózsafélék – Rosaceae család)
- Felhasznált drog: Rubi fruticosi folium (levél – gyakran fermentált formában is használják)
- Fő hatóanyagok: Magas cserzőanyag-tartalom (ellagitanninok és gallotanninok, 8–12%), flavonoidok (kvercetin- és kempferol-glikozidok), szerves savak (citromsav, izocitromsav, almasav), pentaciklusos triterpének, C-vitamin.
- Elkészítés és adagolás:
- Belsőleg (forrázat): 1–2 teáskanál (kb. 2 g) aprított szárított levelet 2,5 dl forrásban lévő vízzel leöntünk, 10 percig állni hagyjuk, majd leszűrjük. Naponta 2–3 csészével fogyasztható.
- Külsőleg (öblögetéshez): 2 evőkanál drogot 2,5 dl vízben 5 percig főzünk a magasabb cserzőanyag-kioldódás érdekében.
- Főbb javallatok (hatások):
- Emésztőrendszer: Erős összehúzó (adsztringens), gyulladáscsökkentő és enyhe antibakteriális hatása miatt akut, nem fertőző hasmenés, valamint gyomor- és bélhurut csillapítására alkalmazzák.
- Külsőleg és teakeverékekben: Szájüregi, íny- és torokgyulladások öblögetésére; kellemes, enyhén fanyar íze miatt (különösen fermentálva, amikor a fekete teára emlékeztet, de koffeinmentes!) mindennapi élvezeti és gyógyteakeverékek kiváló alapanyaga.
- Ellenjavallatok, mellékhatások: Krónikus székrekedés esetén kerülendő; magas cserzőanyag-tartalma miatt vaskészítményekkel és más gyógyszerekkel egyszerre bevéve gátolja azok felszívódását (tartsunk 2 óra szünetet!).
- Tipp a felismeréshez: Tüskés szárú cserje, amelynek levelei 3 (hamvas szeder) vagy 5 (erdei szeder) fűrészes szélű, fonákán szőrös levélkéből álló összetett levelek; virágai fehérek vagy halványrózsaszínűek, öt szirmúak.
52. SZÖSZÖS ÖKÖRFARKKÓRÓ (Molyhos ökörfarkkóró)
- Latin név: Verbascum thapsus (szöszös) és Verbascum phlomoides (molyhos) (görvélyfűfélék – Scrophulariaceae család)
- Felhasznált drog: Verbasci flos (csésze nélküli, élénksárga pártalevél a hozzánőtt porzókkal – a szárítás során megbarnult virágok hatástalanok!)
- Fő hatóanyagok: Nyálkaanyagok (savanyú és semleges poliszacharidok, kb. 3%), triterpén szaponinok (verbaskoszaponin), iridoid-glikozidok (aukubin, katalpol – gyulladáscsökkentő), flavonoidok (rutin, heszperidin, luteolin), karotinoidok (krocetin – ez adja a sárga színt!), invertcukor.
- Elkészítés és adagolás:
- Forrázat: 1–2 teáskanál (kb. 1,5–2 g) szárított virágot 2,5 dl forrásban lévő vízzel leöntünk, 10–15 percig lefedve állni hagyjuk, majd sűrű szűrőn, kávéfilteren vagy textilen alaposan átszűrjük (hogy a porzószálakon lévő apró csillagszőrök ne kerüljenek a teába, mert mechanikailag irritálják a torkot és köhögést váltanak ki!). Naponta 2–3 csészével fogyasztható.
- Főbb javallatok (hatások):
- Légzőrendszer: Egyedülálló kettős hatású légúti drog, mert egyszerre tartalmaz nyálkaanyagokat (amelyek bevonják és nyugtatják a gyulladt nyálkahártyát száraz köhögésnél) és szaponinokat (amelyek hígítják a letapadt nyákot és segítik a felköhögést hurutos köhögésnél). Felső légúti hurutok, száraz és hurutos köhögés, rekedtség, torokgyulladás és hörghurut esetén kiváló.
- Külsőleg: Gyulladáscsökkentő és bőrnyugtató hatása miatt aranyér és nehezen gyógyuló sebek borogatására.
- Ellenjavallatok, mellékhatások: Jelentős mellékhatása vagy ellenjavallata nincs, gyermekeknek és várandósoknak is biztonságosan adható (a gondos szűrés betartásával).
- Tipp a felismeréshez: Kétnyári, magasra (1–2 m) növő, egyenes szárú növény, amelynek nagy, hosszúkás levelei mindkét oldalon sűrűn, fehéres-szürkésen molyhos-nemezesek; virágai tömött füzérben nyíló, élénksárga, 5 cimpájú, enyhén zigomorf virágok, amelyek porzószálain fehér vagy ibolyás szőrök találhatók.
53. TARACK (Tarackbúza)
- Latin név: Elymus repens / Agropyron repens (pázsitfűfélék – Poaceae család)
- Felhasznált drog: Graminis rhizoma (föld alatti tarack / gyökértörzs – a csomókról eltávolított járulékos gyökerek nélkül)
- Fő hatóanyagok: Poliszacharidok (triticin – fruktán típusú szénhidrát, 3–8%), nyálkaanyagok, cukoralkoholok (mannit, inozit – ozmotikus vízhajtók!), kovasav (szilícium-dioxid), káliumsók, szaponinok, nyomokban illóolaj (agropirén – antibakteriális hatású).
- Elkészítés és adagolás:
- Főzet: 1–2 teáskanál (kb. 3–5 g) aprított tarackot 2,5 dl hideg vízzel felteszünk, és 5–10 percig főzzük, majd leszűrjük (hogy a kovasav és a poliszacharidok megfelelően kioldódjanak). Naponta 2–3 csészével, bőséges folyadékbevitellel fogyasztható.
- Főbb javallatok (hatások):
- Vizeletkiválasztó rendszer: Kíméletes, mégis hatékony vizelethajtó alsó húgyúti fertőzések (hólyaghurut) átöblítő terápiájára, valamint vesehomok és vesekőképződés megelőzésére.
- Anyagcsere és mozgásszervek: Vértisztító és anyagcsere-serkentő hatása miatt reuma, köszvény, ízületi gyulladások, valamint krónikus bőrbetegségek (ekcéma, pikkelysömör, akné) kiegészítő kezelésére használják.
- Ellenjavallatok, mellékhatások: Szív- vagy veseelégtelenség okozta vizenyők (ödémák) esetén TILOS a fokozott folyadékterhelés miatt; egyéb mellékhatása nem ismert.
- Tipp a felismeréshez: Hosszú, kúszó föld alatti tarackokkal terjedő fűféle; a szárított drog jellegzetesen szalmasárga, fényes, hosszában finoman barázdált, csomós (ízelt), és a csomók között belül üreges szártagokból áll.
54. TÖLGYFA (Kocsányos / Kocsánytalan tölgy)
- Latin név: Quercus robur (kocsányos tölgy) és Quercus petraea (kocsánytalan tölgy) (bükkfafélék – Fagaceae család)
- Felhasznált drog: Quercus cortex (fiatal, 15–20 évesnél nem idősebb ágak sima, repedezésmentes, ún. tükrös kérge)
- Fő hatóanyagok: Rendkívül magas cserzőanyag-tartalom (katechin típusú kondenzált tanninok és ellagitanninok, 10–20%!), flavonoidok (kvercetin, kvercitrin), triterpének, galluszsav, ellagsav.
- Elkészítés és adagolás:
- Külsőleg (főzet – ez a fő alkalmazási mód!): 2 evőkanál (kb. 10–20 g) aprított kérget 0,5 liter vízben 15 percig főzünk, majd leszűrjük, és lemosásra, borogatásra, ülőfürdőhöz vagy lábfürdőhöz használjuk.
- Belsőleg (főzet): 1 teáskanál (kb. 3 g) kérget 2,5 dl vízben 10 percig főzünk. Naponta 2–3 csészével, kizárólag akut hasmenésnél, legfeljebb 3–4 napig!
- Főbb javallatok (hatások):
- Külsőleg: Nagyon erős összehúzó (adsztringens), vérzéscsillapító, gyulladáscsökkentő és fertőtlenítő hatású (a cserzőanyagok kicsapják a fehérjéket a bőr és a nyálkahártya felszínén, így védőréteget képeznek). Nedvedző ekcéma, bőrgyulladások, aranyér (ülőfürdő), túlzott láb- és kézizzadás (lábfürdő), valamint szájüregi, íny- és torokgyulladások (öblögetés) kezelésére.
- Belsőleg: Akut, nem fertőző hasmenés gyors csillapítására.
- Ellenjavallatok, mellékhatások: Nagy kiterjedésű nyílt sebeken, égési sérüléseken, lázas és fertőző betegségekben, valamint szívelégtelenségben és magas vérnyomásban teljes fürdőként SZIGORÚAN TILOS! Belsőleg 3–4 napnál tovább nem alkalmazható (károsíthatja a gyomor-bél nyálkahártyát), és más gyógyszerektől legalább 2 óra különbséggel kell bevenni.
- Tipp a felismeréshez: Hatalmas lombhullató fa, karéjos szélű, aszimmetrikus vállú levelekkel és kupacsban ülő makkterméssel; a gyógyszerkönyvi drog kívül ezüstszürke vagy barnásszürke, sima, belül vörösesbarna, durván rostos törésű kéregdarabokból áll.
55. ÚTIFÜVEK (Lándzsás / Nagy útifű)
- Latin név: Plantago lanceolata (lándzsás útifű) és Plantago major (nagy útifű) (útifűfélék – Plantaginaceae család)
- Felhasznált drog: Plantaginis lanceolatae folium (levél – a gyógyszerkönyvben elsősorban a lándzsás útifű hivatalos, de a nagy útifű is ugyanúgy használható)
- Fő hatóanyagok: Nyálkaanyagok (poliszacharidok, 2–6%), iridoid-glikozidok (aukubin, katalpol – az aukubin enzimes hasítással antibakteriális hatású aukubigeninné alakul!), cserzőanyagok (feniletanoidok: akteozid – gyulladáscsökkentő), flavonoidok (apigenin, luteolin), kovasav (szilícium), kálium, cink.
- Elkészítés és adagolás:
- Forrázat vagy langyos áztatás: 1–2 teáskanál (kb. 2–3 g) aprított szárított levelet 2,5 dl forrásban lévő (vagy langyos) vízzel leöntünk, 10–15 percig állni hagyjuk, majd leszűrjük (mivel a forralás tönkreteszi az aukubint bontó enzimet, a langyos áztatás vagy a hidegen préselt lé / szirup megőrzi az antibakteriális hatást is!). Naponta 2–3 csészével fogyasztható.
- Főbb javallatok (hatások):
- Légzőrendszer: Kiváló bevonó (mucilaginosum), köhögéscsillapító, nyákoldó, gyulladáscsökkentő és antibakteriális gyógynövény. Felső légúti hurutok, száraz és hurutos köhögés, rekedtség, torok- és szájnyálkahártya-gyulladás, valamint hörghurut kezelésére (gyermekeknek is az egyik legjobb köhögés elleni szer!).
- Emésztőrendszer: Nyálka- és cserzőanyagai révén gyomorhurut, gyomorfekély és enyhe bélhurut kezelésére.
- Külsőleg: A friss, szétmorzsolt levél klasszikus elsősegélyszer rovarcsípésekre, kisebb vágott vagy horzsolt sebekre, bőrgyulladásokra (vérzéscsillapító, hámosító és fertőtlenítő).
- Ellenjavallatok, mellékhatások: Jelentős mellékhatása vagy ellenjavallata nincs (várandósság, szoptatás és kisgyermekkor esetén is teljesen biztonságos), csupán más gyógyszerekkel egyszerre bevéve a nyálkaanyagok kissé lassíthatják azok felszívódását.
- Tipp a felismeréshez: Tőlevélrózsában álló, párhuzamos (ívesen összefutó) főerezetű levelei vannak (a lándzsás útifűé keskeny-lándzsás, a nagy útifűé széles-tojásdad), levéltelen tőkocsánya csúcsán pedig tömött henger vagy gömb alakú füzérvirágzat ül.